2015. augusztus 30., vasárnap

Kellenénk? Kellenénk!





Néha tudjuk mit akarunk,
Néha meg csak bolyongunk.
Tévelygünk mindenben:
Pénzben, cigiben.
Néha tisztán látjuk a célt,
Ami valahol messze révbe ért.
Néha egy lelassított film az életünk, csak egy pillanat,
Ami hamar szertefoszlik egy röpke perc alatt.
S a percben, melyben benne volt minden álmunk,
Vége lesz, mert nem tudjuk mi a dolgunk.

Néha nem tudjuk mit akar az élet tőlünk,
Úgy érezzük leszedi a bőrünk.
Néha azt is teszi,
Egyenesen megeszi,
Szétmarcangol és feldarabol...
S mi marad a darabból?
A részünkből, ami csak a miénk?
Kellenénk? Kellenénk?
De minek?
Azért, hogy megvessenek?

Nem, nem azért,
Ennél sokkal többet ért
Az élet, ami más lett,
Tőlem vagy tőled,
De kellenénk!