 |
| javorkacsaba.hu Péter Béla |
Üreges a lelkem, üreges a testem
bennem minduntalan elesett mire lestem.
így nem erőltettem, feladtam túl hamar,
megalkudtam a bizonyossal, kezet fogtam a jóval,
s így lehet elmentem onnan,
ahol az érzelem veremben tarthatott volna.
Maradtam az értelemnél, ezt nem tudja senki sem.
Az értelemnél s a szeretetnél mely bölcsőket ringat el.
De mindig arra vágyok, hogy amit bezárok,
vagy távol van tőlem
valahol megvan túl az üveghegyen,
túl a gondolat rejtelmein,
valahol a valóság szilárdabb és puhább talaján.
Talán ott élhetnék én is egy verembe zárva,
de soha nem fázva, mert a vérem perzselne,
inda kezek, szegző szemek alatt.
 |
| Pseudocrisis - Máté Attila terve |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése